Kunffy Lajos
festõmûvész,
Somogytúr
egykori lakóházának kertje
1869. október 2-án született Orciban. Apja földbérlő gazdálkodó volt. A család Kaposvárra költözött, csak nyaranta mentek ki Somogytúrra az ott dolgozó apához. A fiatal Kunffy rajztehetsége már elemista korában feltűnt, az Olaszországból Kaposvárra költöző Luigi Galimberti, azaz Galimberti Alajos és Koroknyai Ottó festőművészek is foglalkoztak vele. Érettségi után a jogi egyetemre ment, de ezzel párhuzamosan a Mintarajziskola óráit is látogatta. Jogi diplomájának megszerzése után Münchenben Hollósy Simonnál, majd Párizsban a Julian Akadémián B. Costant és J. P. Laurens növendékeként festeni tanult. Párizsban hosszabb ideig állandó műtermet tartott, de a nyarakat mindig Somogytúron töltötte. 1901-ben megnősült, és Párizsba költözött feleségével. 1905-ben a francia festők kollektív kiállítását szervezte meg Budapesten, amiért a Francia állam becsületrenddel tüntette ki. A somogyi napfényes tájakat és a somogyi nép életét ábrázoló hangulatos képei közül többet a Magyar Nemzeti Galéria őriz. Az első világháború miatt nem tudott párizsi otthonába jutni, ezért nagypolgári otthonát Budapesten rendezte be. Nyaranta lejárt Somogytúrra, gazdálkodással, fejlesztéssel foglalkozott az örökölt birtokán. 1934-ben költözött végleg Somogytúrra, élete utolsó évtizedeit itt töltötte, ahol szinte haláláig dolgozott, és állandó kiállítója volt a Fővárosi Tárlatnak. 1913-ban Párizsban, 1924-ben, 1953-ban és 1960-ban Budapesten volt gyűjteményes kiállítása. A kaposvári művészélet aktív alakítója volt, õ rendezett először Rippl-Rónai Ödön összezsúfolt képeiből kiállítást. A második világháborúban ezer képe elveszett, megrongálódott. Az akkori politikai helyzet miatt birtokát az új társadalmi rend felszámolta, de művészi tekintélye megóvta őt a személyes meghurcoltatástól. Somogytúron, volt kúriájában életművéből állandó kiállítás látható. 1962-ben Somogytúron hunyt el. Munkái: Visszaemlékezéseim (Somogyi Almanach, 1981.)