Györe Pál
Szalézi aranymisés áldozó pap
Ordacsehi
Ordacsehi IV. 1. 1.
1900. május 16-án született Balatoncsehiben (a mai Ordacsehi) Györe Pál és Szekeres Katalin szülőktől. Iskolába kerülve szorgalmas és jó tanuló volt. 12 évesen szülei elé állt, és kérte, hogy pap lehessen. Helyi plébános a segítségével bekerült a Szalézi Intézetbe tanulónak. A 13 éves növendék nagy szorgalommal tanult, példásan viselkedett. A gimnázium 4 osztályát Péliföldszentkereszten végezte, buzgó, szeretetet sugárzó rendtag lett. A noviciátust 1919-ben Wernsee-ben végezte. Itt tette le a szalézi szerzetesi fogadalmakat augusztus 14-én. Péliföldszentkereszten végezte az ötödik gimnáziumot. 1921-1923-ig Nyergesújfalun tanult. Abban az időben a szalézi kispapok magántanulók voltak, és nehéz körülmények között végezték tanulmányaikat. 1927. július 10-én szentelték pappá a turini Keresztények Segítsége bazilikában. 1931-ben újra Péliföldszentkeresztre került, ahol ismét a kispapok nevelésével foglalkozott. Nyergesújfalura költözött, ahol a gimnáziumban tanított. Amikor Muraszombatot visszacsatolták Magyarországhoz, az ottani szalézi ház igazgatója lett. Nehéz körülmények között vezette az intézetet. A háború után visszakerült Magyarországra, és Gyulakeszin kápláni állást kapott. Ezt követően visszatért szülőfalujába. Ekkor következett életében a nagy megpróbáltatás, a falu plébánosa nem engedte õt misézni a templomban. Édesanyja halála után Devecserbe költözött 1972. október 12-én. A betegség itt már nagyon próbára tette erejét. Szellemi munkát végzett, több könyvet fordított olaszról magyarra. Az „Egy misszionárius életét” már nem tudta befejezni, mert 1979. június 22- én Ajkán elhunyt.